Per pillanat a Frankfurti Autószalonon dolgozunk, ahol azért néha anyagcserével is meg kell szakítani a karaktergyártást. A nap végén futottunk bele ebbe a furcsa, lehúzódni képtelen dologba a szalon egyik közklotyójában. Nem néztük meg, de szerintem még ma is ott küzd az örvénnyel szerencsétlen gumikesztyű.

A hollandiai Amszterdam a kontinens egyik leglazább városa. Azt pletykálják, hogy itt aztán mindent szabad és nem is járnak ezzel messze az igazságtól. Nyíltan beszélnek a szexről, a hivatásos lányokat pedig a kirakatból lehet válogatni, nem mellesleg vicces kávéházból is jut bőséges mennyiségű minden utcára.

Ideális helynek mutatkozik ahhoz, hogy egy masszívan feltörekvő koreai autógyártó, mint például a Kia bemutassa legújabb, fiataloknak szánt városi crossoverét. Ennek alkalmából látogattunk el Amszterdamba, azon belül is a The Harbour Clubba, ami a nevéből is sejthetően a kikötőben van.

A mindenható Google szerint étterem, de jóval inkább valamiféle szórakozóhelynek tűnik. Már csak abból is sejthető, hogy legfőképpen utóbbi jelleggel használják a helyet, hogy még a klotyóban is DJ pult van, rendes bakelitekkel és zenét csiholó emberkével. Ez a megoldás leginkább azoknak ideális, akik hosszabb időt kívánnak eltölteni a mérsékelten koedukált klotyóban, de nem szeretnék ezt zene nélkül tenni. A tér ugyan férfinek és nőnek közös, de az ajtókon világít, hogy miféle nemű illetőt vár a fekete porcelán. Talán csak egy kritika érheti a klotyó részleget a stílusos kikötői klubban, az alulméretezett kézmosó kapacitás.

A kontinens legnagyobb játékipari kiállítása kedvéért utaztunk Németországba és mivel ilyenkor felszöknek az árak a nürnbergi szállodákban, ezért Neumarkt in der Oberpfalz nevű településen töltöttük az éjszakákat, ahol váratlan módon belebotlottunk a Maybach Múzeumba. Naná, hogy meglátogattuk a klotyót is!

A méltatlanul kevés látogatót fogadó múzeumban temérdek szépséges, múltbéli luxusautó mellett figyelemreméltó a klotyó is, amit nem intéztek el holmi fehér csempés tucatmegoldással. Az eleganciát hangsúlyozó sötétszürke és fekete uralkodik itt, hangulatot megőrző gigantikus Maybach poszterrel a trónok ajtaján. Remek kontrasztot ad a fehér kerámiáknak.

A kézmosó részlegben minimalista csapok és kéztörlőt tartalmazó fonott kosárka, valamint az autóbolondok szívét melengető, felülmúlhatatlanul menő kézszárító kapott helyet. Soha az életben nem kívántam így a hatékonyságban általában igencsak leszerepelő kézszárítót, mint most, mert ennél szebb talán sosem lesz. A fal tetején kipufogódobtól dupla cső fut le a tükör előtt króm véggel. A mérhetetlenül stílusos alkotásból kettő is található és bizonyára minden autóbolond szívnek kedves megoldás.

Nem tudom, itthon mikor kell majd megtanulni, hogy ez a piktogram mit jelent:

Általános iskolás korunkban csak álmodtunk a koedukált klotyóról, erre felnőttként megkaptuk. Jó, még annyira máshol sem terjedt el, de mindenesetre érdekes a dolog. Biztos mókás jelenet, amikor valami fertelmes rotyogás után egy harmatos szőke tündér fordul ki a kabinból.

Ezt is megértük, vendégszerző írt klotyós bejegyzést a nagy sikerű klotyóblogra, tádááám! Fogadjátok szeretettel az 1:18-as pápát, Danit! 

A teljes vizesblokk fotódokumentációja a kattintás után:

Teljesen logikus lenne, ha a nagy repülőhöz nagyobb klotyó is tartozna. Sőt, ha a business-osztályon ággyá alakítható fotelekben lehet végigaludni az Amszterdam és Los Angeles közti bő 9000 kilométeres utat, akkor a WC is lehetne puccosabb. De ez nem így van. A 747-es púpjában ugyanolyan kerti budi méretű helyiség található, mint szinte minden repülőn. 

Videó, kép jön a lapozás után:

Aki a klasszikus hazai vonatklotyóra számít, az csalódni fog: itt nem egy gyanús küllemű lyukon pottyan a cucc a vágányközbe és nem is kelt olyan benyomást az egység, mintha csak egy kiadós lángszórós kezelés után úszhatná meg az ember a rendeltetésszerű használatot pestis, vagy egyéb egzotikus betegségek nélkül. Mókás a földön fekve is elérhető SOS gomb.

Tágas, világos, kellemes helynek tűnik:

További képek kattintás után:

Egy söröző klotyója általában gyakran látogatott helyiség, erőteljes igénybevétellel. A körültekintő, használathoz mért tervezés ékes példája ez a pisilde. A németországi egység olyan igen strapabíró, saválló acél piszoárral várja a vendégeket, amelyek életük szebb napjaiban söröshordóként funkcionáltak. Így múlik el a világ dicsősége... Egyszer ki, másszor be. 

Mókás, hogy gyerekméretű - illetve gyerekmagasságú - is került a mellékhelyiségbe. 

A párizsi reptér 1-es termináljánál minden szempontból jóval szomorúbb hely a 3-as terminál. És ez remekül látszik a klotyóján is. Annyira nincs vészes állapotban, de tisztának csak nagy jóindulattal nevezhető.

További képek a következő oldalon

Kis reptér klotyójának nem kell feltétlenül ennyire csövesnek, lepattantnak lennie. Mégis az. Öten rontottunk a műintézménybe, majd szembesültünk a forgalomból kivont piszoárokkal. Maradt a sorban állás. Nem egy felemelő hely, a vidám színek ellenére sem.

További képek lapozás után