Nemrég Burjátföldön, Oroszországban jártunk, ahol a Mazda szervezett felejthetetlen programot a befagyott Bajkál-tó átautózásával. A hivatalos program után saját szakállunkra kint maradtunk még pár napig, és a városi séta közben ránk jött a pisilhetnék.

A jobb szélsó piszoár masszív kapaszkodót is kapott

Épp a pályaudvaron. Hamar meglett a klotyó, aminek bejáratában üvegkalitkában ott csücsült a hozzávaló néni is, aki a pénzt szedte. 16 rubelt - 70 forintot - egy látogatásért. Nálunk csak a nemrég váltott 1000 rubeles bankjegyek voltak, így a néni eltekintett a fizetéstől, mehettünk egy ingyen-kört. 

A látszat ellenére a klotyó csíramentes volt, tiszta és egyáltalán nem volt büdös sem, mint amit egy hasonló, hazai egységben. A berendezés kopott, régi, de minden működött, volt víz, szappan, papír, minden ami csak kellhet. 

Tanulság: még a legdzsuvásabb városban is lehet tiszta helyet találni. Ott ahol, nem is számítanál rá.

A klotyó épülete

Európai embernek fura a guggolós klotyó, de állítólag sokkal egészségesebb így tojni

Az öblítés nem bonyolult, egy csapot kell megnyitni és kész

Van mosdó, szappan, szemetes. És minden tiszta.

Az Ulan Ude-i vasútállomás épülete. Komoly vonatforgalom van errefelé, ez a Transzszibériai vonal egyik fontos állomása